�let�ben kevesen m�lt�nyolt�k ezt a k�l�n�s-kalandos �let�, z�rk�zott �r�t. Maga is csak arra sz�m�tott, hogy majd ennek a reg�ny�nek a megjelen�se ut�n �tven esztend� m�lva, 1880-ban lesz r�sze meg�rt�sben �s elismertet�sben. J�slata beteljesedett, s�t Stendhal, a m�v�sz �s az ember ma �rdekesebb �s n�pszer�bb, mint valaha. Pal�stolt �rzelmess�g�ben �s �rtelmi fegyelm�ben k�t vil�g, a XVIII. �s a XIX. sz�zad munk�l, �s tal�n ez a - korunkt�l sem idegen - kett�ss�g teszi, hogy ez az �les szem� katonatiszt �s prec�z tisztvisel�, szenved�lyes-olaszos m�kedvel� �s gyanakv� diplomata olyan m�lyen �t�li, de egyszersmind k�v�lr�l szeml�li, �s m�v�szet�ben hitelesen jelen�ti meg kora emberi-t�rsadalmi �lm�ny�t. A V�r�s �s fekete t�bbsz�r�s sz�n-jelk�prendszere azt fejezi ki, hogy a XIX. sz�zadel� Franciaorsz�g�ban az egyszer� ember gyereke csak a v�r�s katonadolm�nyban vagy a fekete reverend�ban �rv�nyes�lhetett, de a v�r�s �s fekete, a rulett k�t sz�ne, azt is felid�zi, hogy minden ilyen vakmer� t�rekv�s m�g�tt egy szerencsej�t�k kock�zata borong.