Bernard tanárnak készült egész életében, ám a sors máshogy hozta. A New Yorki Wolff áruház vezetője lesz. Egy napon azonban az igazgató San Fransiscoba küldi, az áruházlánc újonnan nyíló áruházába. Bernie nem akar menni, de nincs más választása. Minden egyes nap arra gondol, hogy egy nappal kevesebb van hazatértéig. Egy napon azonban minden megváltozik. Az áruházban találkozik egy 5 éves kislánnyal, Jane-nel, akit elvesztett az édesanyja. Egyből megkdvelik egymást és közösen indulnak az édesanya keresésére, akit hamarosan meg is találnak, s Bernie-vel azonnal szimpatizálni kezdenek.
A férfi ajándékokkal halmozza el anyját és lányát, majd többször randevúznak is. Az életük 180 fokos fordulatot vesz, boldogok együtt. 3 héttel később össze is házasodnak. Ám egy napon telefonon jelentkezik Liz volt férje, Jane igazi apja, s pénzt követel, amit Bernie ki is fizet, s a férfi újra felszívódik. Hosszú ideig gondtalan az életük, s Liz hamarosan teherbe esik Bernie-től.
Azonban mikor a ki Alexander megszületik, Liz komoly csípőfájdalmakkal küzd, s a szülés után hetekkel később sem múlik el. Orvoshoz fordul, s csontrákot diagnosztizálnak nála. Hetei vannak csupán hátra. Hihetetlen volt számomra ez a fordulat, mikor 120 oldalnyi tömény boldogság után (a töményet itt nem rossz értelemben kell venni), bekövetkezik a tragédia.
Liz rövid időn belül meghalt, s Bernie magára maradt két gyerekkel. S ez nem elég. Jane édesapja ismét megjelenik, megint pénz kell neki, azonban Bernie most nem fizet. Bíróságra kerül az ügy, s a ténylege tárgyalásig Chandler, Liz apja, láthatást kap. Első adandó alkalommal elrabolja Jane-t s San Diegoba viszik. Ám kalandos úton Jane visszakerül Berniehez, s ismét egy gondtalannak tűnő élet veszi számukra kezdetét, ám sosem lehet minden a régi…
Egy nap Alexander megbetegszik, kórházba rohannak vele, s a kórházban Bernie megismeri agyönyörű Megan doktornőt, akivel randevúzni kezdenek, s később összeházasodnak. Tehát a történet mondhatni happy enddel ér véget.

A könyv címe nem véletlenül a Sors kereke, hiszen a boldogság és a tragédia körforgásszerűen követik egymást.

10/10-et adok. Az írónő a tragikus részeknél képes volt megríkatni, az örömteli pillanatokban arra gondoltam, hogy csak maradjon így, hihetetlen lehetőséget kínál az olvasóknak a stílusával! És hála istennek a csöpögősség kimaradt ebből a könyvből! Érdemes elolvasni.